Zehnder

Közvetlen szakmai kapcsolat:

 Tóth István

 +36 30 268 7010

 istvan.toth@zehndergroup.com


 

Hővisszanyerős szellőzés

Szellőzés  ablaknyitással?

Egy felnőtt friss levegő igénye 20- 40 m3/h. A nyugat-európában használatos szabványok szerint (DIN EN 1946-6) a lakóépület tervezőjének ezt a friss levegő mennyiséget valamilyen módon biztosítania kell, és a szellőzés módszeréről írásban nyilatkoznia kell, (pl. Németország, Lüftungskoncept). Ha az épületbe új nyílászárók szereltek, a lakás szellőzése elégtelen. Sem a lakásban keletkező pára nem jut ki, sem a lakók nem jutnak elég friss levegőhöz (a CO2 szint túl magas). Rengeteg külföldi, és több magyar vizsgálat is alátámasztja, hogy az ablaknyitás csak rövid ideig állítja helyre a friss levegőt. Az ablaknyitás után 20-30 perccel a mért CO2 szint már újra határérték feletti. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szellőzés intenzitása nem igazodik a valós szellőzési igényekhez. Vagy túl alacsony (szélcsend) vagy túl intenzív (erős szélhatás). Fokozottan légtömör épületbe ezért gépi szellőzés szükséges. A „természetes”, azaz a szélhatáson alapuló szellőzési módszerek vagy a fűtött/hűtött levegő felesleges pazarlásával járnak (túlszellőzés), vagy a pára, VOC, CO2 és egyéb beltéri szennyezők feldúsulásához. A helyzet annál rosszabb, minél inkább légtömör az épület, illetve minél több személy lakik minél kisebb lakótérben. Itt nem térek ki az ablaknyitással járó egyéb potenciális problémákra, mint a zaj és por bejutása, és a vagyonvédelmi kockázatok.

A fő ellenségek:  a penész és az egészségtelen levegő.

Ha a lakótérben a páratartalom magas, akkor a kiváló u értékű falazat sem akadályozza meg a párát abban, hogy a pára kicsapódjon. A kicsapódott pára a penész kialakulásának melegágya. A penész által okozott épületkárokra nem térünk ki. Kevésbé köztudott viszont, hogy a penészgomba spórája különösen allergén anyag, egészségkárosító hatása igen nagy. A szellőzés hiányából eredő felhalmozódó pára nem csak a penészedés kockázatát növeli, hanem remek szaporodási feltétel a vírusoknak, baktériumoknak is. A magas széndioxid szint hatása a bágyadtság, kialvatlanság, a koncentráció zavara (iskolák!).  Itt nem térek ki a beltéri levegő egyéb szennyező biológiai és kémiai komponenseire, csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy az elégtelen szellőzés miatt ezek a komponensek feldúsulnak, és egészségkárosító hatásuk kifejti hatását.

Megoldás: kontrollált szellőzés

Évszázadokig a „megoldást” a lakóterek szellőzésére a rossz ablakok résein bejutó-kijutó levegő, az épület szerkezeteinek kisebb résein bejutó-kijutó levegő jelentette, és a lakótérben használt kályhák, kemencék, egyéb tüzelőberendezések kéményében jelentkező huzathatás jelentette. A XXI. századra az ilyen típusú épületek építése megszűnt. A korszerű építőanyagok és technológiák az épületet légtömörré teszik. A pára és a rossz levegő felhalmozódása garantált, és ezen nem segít az ablakok ötletszerű nyitogatása. A megoldás a valós szellőzési igényekhez igazodó gépi szellőzés, amely a külső szélhatástól független, automatikusan igazodik a lakás CO2 szintjéhez.

Technológia

Lakótérben gépi szellőzést megvalósíthatunk hővisszanyeréssel vagy anélkül. Minden esetben energiatakarékos ventilátorról beszélünk, amely az elhasznált-párás levegőt elszívja a keletkezés helyén (vizes helyiségek) és friss levegőt juttat a tartózkodás helyiségeibe (hálószoba, dolgozószoba, stb). A levegő tisztítható légcsatornákon keresztül jut a helyiségekbe.

Épületenergetika

Bár az épületenergetika külön szakterület, mégis minden építőiparban dolgozó szakembernek tisztában kell azzal lennie, hogy az épületenergetikai követelmények szigorodása valóságos forradalmat indított el az elmúlt években Nyugat-Európában. Az energiatudatosság a sokadik szempont közül előreugrott a legfontosabb szempontok közé. Magyarország ugyan kissé lemaradt ebben a „forradalomban”, mégis egyértelmű a törekvés a kormányzat, a szakmai szervek, sőt az építtetők irányából is: alacsony rezsijű házakra van szükség!

Míg 10-15 éve egy családi ház hőveszteségét durván háromnegyed- egynegyed arányban képviselte a transzmissziós-filtrációs hőveszteség, az u értékek folyamatos csökkenésével ez az arány ma akár fele-fele is lehet. Ez azt jelenti, hogy a filtrációs hőveszteség csökkentésében hatalmas megtakarítási potenciál rejlik. A filtrációs hőveszteség egyetlen eszközzel csökkenthető, ez a hővisszanyerő.

2021-tól kizárólag csak olyan épület kap lakhatási engedélyt, amely kielégíti a „közel nulla” energiaigényt, ezért az építész társadalomnak is birtokában kell lennie annak az eszközrendszernek, amely segítségével ezzel  a kihívással szembenézhet. Nem lehetséges már az elmúlt évtizedekben rögzült eszközökkel operálni, például egy műleírásban a „helyiségek szellőzése természetes úton biztosított” mondattal elintézni. Egyrészről ez a mondat már nem lehet igaz, másrészről az elmaradt gépi szellőzés következménye egy nehezen élhető, egészségtelen épület, rosszabb esetben a penészedésből adódó konkrét épületkár. A „közel  nulla” energiaigény hővisszanyerés nélkül egyáltalán nem , vagy csak ésszerűtlen és nehezen kivitelezhető kompromisszumokkal kivitelezhető.

Építészet és épület szellőzés

Ezen írásnak nem témája az elmúlt 2-3 azon tendenciájának vizsgálata, amely szerint az építész felelőssége egyre nagyobb. Míg a múltban az épületenergetika és épületgépészet sokszor „szükséges rossz” elemként jelent meg az épületek megalkotásakor, addig a jövőben ezen szakágak integrálása az építész gondolkodásmódba elengedhetetlen lesz. Egyáltalán nem arra gondolok, hogy az építész fűtést vagy szellőzést méretezzen. Inkább arról van szó, hogy az építész lássa át például a hővisszanyerésnek az épület energiamérlegre gyakorolt nagyságrenjdét, illetve ismerje a homlokzatot- épületburkot- alaprajzot érintő hatásokat. Ezek rendkívül egyszerűek:

  • Homlokzat: a hővisszanyerő gép számára friss levegőt kell biztosítani, ez a levegő a homlokzaton elhelyezett rácson át kerül az épületbe a géphez. A homlokzaton keresztül kerülhet kidobásra az elhasznált levegő is.
  • Tetőhéj: A friss levegő bevezethető, az elhasznált levegő kivezethető az épületből a tető fölé is, tetőátvezető idom segítségével.
  • Alaprajz: A hővisszanyerő gép általában fali kivitelű, egyes esetekben mennyezetre függesztett. A hővisszanyerő gép mindig az épületen belül kap helyet (gépészeti helyiség, mosókonyha, garázs, gardrób, stb).

Mennyibe kerül ez az építtetőnek?

Hővisszanyerés nélkül a bejövő friss levegő felmelegítéséről a fűtési rendszer gondoskodik. A helyes kérdés tehát, hogy mennyibe kerül a hővisszanyerés elhagyása. Mivel a filtrációs veszteség akár 40-45% része is lehet a teljes hőveszteségnek, a megtakarítás jelentős. A hővisszanyerés nem csak az üzemeltetéskor, hanem már a beruházáskor is jelent megtakarítást, hiszen jóval kisebb teljesítményű fűtési-hűtési rendszert szükséges beépíteni. További megtakarítást jelenthet a bukó-nyíló vasalat megvásárlása minden egyes ablak számára. Az ablakok egy része készülhet fix kivitelben, hiszen a nyitás funkcióra nincs szükség.

Hővisszanyerés esetén a lakók belépő friss levegője a hővisszanyerőben melegszik fel, további fűtési energia elhasználása nélkül. Az épülettel közölt hőenergia tehát nem kerül végül az utcára, hanem „visszanyerődik” a hővisszanyerő gépben. Mindennek az „ára” két alacsony fogyasztású ventilátor működése. Egy magas minőségű teljes hővisszanyerő szellőztető rendszer bekerülési ára 1,5-2 millió Forint körül mozog (2016, Zehnder). Az egészségre gyakorolt hatások nem fejezhetők ki Forintokban. Mennyibe kerülhet egy pihentető alvás a friss levegőn? Mennyibe kerül, ha teljesen kizárható az utca zaja és pora? Mennyibe kerül egy pollenallergiásnak egy pollenmentes környezet?

A pályázathoz kapcsolódó kérdések


A pályázat során a Pályázó válaszoljon az alábbi kérdésekre:

  • Milyen módon biztosítja az épületben keletkező pára kivezetését, milyen módon akadályozza meg a pára és más beltéri szennyező anyagok felhalmozódását, és az ebből adódó komfort problémákat és épületkárokat?
  • Milyen módon biztosítja az épületben lakók számára a fejenkénti 20-40 m3/h friss levegő mennyiséget, ennek a levegő komfortos bejuttatását és elosztását?
  • Milyen módon biztosítja az épület megfelelőségét a 2020-tól érvényes közel nulla energiaigény előírásainak, foglalkozik-e a filtrációs hőveszteség csökkentésével?

A pályázati anyag műleírás részében ezekre a kérdésekre ki kell térni. Az ablaknyitás mint szellőztetési módszer nem elfogadott.

Hővisszanyerő gépi szellőzés alkalmazása esetén:

  • Határozza meg a hővisszanyerő gép helyét, helyezze azt el az alaprajzon. Javaslatok és dwg rajzfájlok a ide kattintva érhetőek el.
  • Határozza meg a friss levegő belépésének és az elhasznált levegő kilépésének a helyét, helyezze azt el az homlokzati képen. Javaslatok és dwg rajzfájlok a ide kattintva érhetőek el.

A letöltés ikonra kattintva letölthetőek a javaslatok (műleírásban alkalmazható szövegrészek is) és a .dwg rajzfájlok!

 

Tartalomhoz tartozó címkék: partnereink